Beköltöztél kollégiumba de nincsen ott WiFi, csak kábeles net, így nem tudod használni? Mindenképp szükséged lenne WiFi-re, de nem tudod hogy állítsd be a routert?

Először is szögezzük le a legfontosabbat: könnyen lehet, hogy nem véletlen nincsen wifi az adott helyen és a rendszergazdák ezt kifejezetten tiltják is, így aki ebben az esetben mégis ez alapján routert helyez el a hálózaton és ezért bármilyen atrocitás éri az magára vessen.

Sajnos a szükség sokszor könnyen tud törvényt bontani, amennyiben telefonról használnánk az internetet vagy a laptopunkon nincsen RJ45-ös csatlakozó. Nem kell rögtön ebbe belehalni, de ha az ember több napot tölt el ilyen környezetben és szüksége lenne internetelérésre akkor bizony valamilyen megoldáson kezd el gondolkozni. Aki pedig nem ért hozzá, könnyen keveredhet olyan gondolatokba, majd ezekből kivitelezett megoldásokba ami többet árthat a hálózatnak, mintha egy normális leírás alapján beállítana jól egy routert.

Mivel minden router más és más nem fogok se screenshotot se bármilyen más illusztrációt használni.

Az első és legfontosabb kérdés ilyenkor, hogy nem lenne elég csak egy sima wifi AP? Ez egy olyan eszköz mint egy hagyományos otthoni wifis router, azonban ez csak annyit csinál, hogy a belédugott kábeles internetet wifin keresztül osztja szét. Ezzel pedig két probléma lehet. Az egyik ha szeretnénk a számítógépünket kábelről használni, akkor így nem lesz erre lehetőségünk. Azonban van egy égetőbb probléma, de ez helyszínenként változik. Van ahol egy adott aljzathoz meghatározott IP címet osztanak a rendszergazdák és akár kifejezetten tiltják a továbbosztást. Így aztán nem fogunk tudni sehogyan sem több eszközt használni. Elő kell hát vennünk egy olyan funkciót amit csak a routerünk tud, ez pedig a NAT-olás.

De mi is az a NAT?

Az internet úgy működik (az otthoni felhasználók felé), hogy kap mindenki az előfizetése mellé 1 darab IP címet. Innen akár következhetne is, hogy igen, egy IP – egy számítógép. Azonban mi a helyzet ha két számítógépünk van? Ilyenkor nyer értelmet ez az úgynevezett privát és publikus IP cím is. Bekötünk tehát egy sima otthoni routert. A router fog adni egy IP címet minden rádugott eszköznek úgy, hogy mindegyik egyszerre képes lesz elérni az internetet. Hogy lehet ez? Nem megyünk most bele alaposan a NAT-PAT működésére, mert nem ez a bejegyzés témája. De képzeljük el úgy, hogy minden egyes kifele menő lekérést, amikor a számítógépünk le akar kérni az internetről, azt a routerünk felcímkézi és saját magának elmenti. Jönni fog erre kérésre egy válasz a honlapot működtető szervertől a router felé. A routerünk ugye elmentette magában, hogy erre melyik gép volt kíváncsi majd annak ezt automatikusan továbbítja, így a folyamatot egyáltalán nem változtatja meg, hogy a két gép közt van egy címfordítást végző eszköz. Csupán annyi a dolog szépsége, hogy a routeren kívűl lévő gépek nem tudják hány eszköz található a routerünk mögött, ugyanis ők csak a routert látják, ők nem láthatnak be mögé, míg a belső eszközök mindent látnak kint. Részben egyébként ez egy nagyon jó kis biztonsági funkciói. Azt zárójelben jegyezzük meg, hogy a NAT-olásnál nem csak egy külső IP címen kommunikálhatnak a gépek. Lehet több IP cím is, vagy akár minden gépnek lehet külön saját belső és külső IP címe is, de ilyen nincs az otthoni routerekben, ez csak érdekességképp volt itt.

Ha a leírtakat kicsit megváltoztatjuk és mondjuk elképzeljük úgy, hogy a koli hálózata a nagy-nagy hálózat és a mi szobánkban lévő PC, laptop, telefon pedig egy kis belső “háztartás” akkor ugyanaz a formula. Így minden eszközünk ugyanarról az IP címről fog működni és nagy hálózatnak fogalma se lesz arról, hogy több gép lekéréseit továbbítja. Persze aki akarja könnyedén kiderítheti, hogy azon az IP címen router van és nem PC, de ez nem befolyásolja azt, hogy az adatok ugyanúgy áramoljanak a hálózaton.

De hogyan ültetjük ezt be a gyakorlatba? Rettenetesen egyszerűen. Szerencsére a routerek úgy vannak feliratkozva hogy aki elolvassa a feliratokat és józan paraszti ésszel gondolkozik, nem ő akar lenni a 21. század Bill Gates-e akkor jól fogja bekötni a dolgokat. Ugyanis ha fali aljzatból jövő kábelt a router WAN/Internet portjába dugjuk, automatikusan címfordítva lesz minden rajta átküldött adat. Ennyi? Ennyi. Reseteljük le a routert. 10-15 másodpercig tartsuk lenyomva a hátulján a kis reset gombot. Utána vagy az alap Wifi hálózatra kapcsolódjunk, vagy kábeles interneten számítógépről. A router aljára rá lesz írva mi a gyári alapértelmezett IP cím. Azt a böngészőbe írjuk be és jelentkezzünk be. Általában ez admin/admin felhasználónév-jelszó páros szokott lenni. Ha nem ez, akkor a router aljára rá van írva. Ha bent vagyunk menjünk be az internetkapcsolat beállításaihoz és találni fogunk egy olyan részt ahol lehet választani olyan dolgok közül, hogy Dynamic IP/Static IP/PPoE és hasonlók. Alapból szinte biztos, hogy a Dynamic IP lesz kiválasztva. Ha ez van hagyjuk úgy, ha nem, állítsuk erre. Szinte biztos hogy így jó lesz. Ha esetleg lennéne problémáink azzal hogy nem mindig jönnek be honlapok, itt megadhatunk saját DNS szervert is. Elsődleges/Primary legyen 8.8.8.8 és a Másodlagos/Secondary legyen 8.8.4.4. Ez a Google nyilvános DNS szervere.

Állítsunk be egy saját wifi SSID nevet és egy WPA 2-es jelszót majd legyünk boldogok, hogy megoldottunk egy égető problémát.